Szolnoki László: Derecske Morgó tanya lelőhelyen 2012-ben végzett feltárások
A Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Igazgatósága 2012-ben régészeti feltárásokat végzett Derecskén a Morgó-tanya lelőhelyen. A lelőhely Derecske város keleti szélén, nagyrészt a Bold Agro Kft. telephelyén található. Az ásatásokra új sertésólak építése miatt került sor. A feltárások közben több mint 100 régészeti korú objektum: kora bronzkori település maradványok, egy 8 sírból álló kisebb II. századi temető, szarmata és Árpád-kori településrészlet került napvilágra. Az ásatások legváratlanabb eredményeit a gazdag leletanyagot tartalmazó 8 sír szolgáltatta, melyek legközelebbi párhuzamai a Dunántúl eraviszkusz temetőiben találhatók.
Tóth Krisztián: 2-3. századi germán település és 4-5. századi germán temető a Sajó mentén
A 26. sz. főút Sajószentpétert (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) elkerülő szakaszának próba- és megelőző feltárásait 2011-től végzi a miskolci Herman Ottó Múzeum. A munka két római kori lelőhelyet (Sajószentpéter – Harmadik vető, 2-3. lh.) is érintett, melyek közül 2012. december 5-ig a 2. lelőhelyet részben, a 3. lelőhelyet pedig szinte teljesen sikerült feltárnunk. A munkálatok során néhány őskori (neolitikus és bronzkori) objektum mellett egy 2-3. századi germán település maradványait: két földfelszíni épületet és a hozzájuk tartozó tárológödröket, négy műhelyt és 13, ún. kiégett falú négyzetes gödröt tártunk fel. Az épületek eddig egyedülállóak a Kárpát-medence római kori barbár régészetében, a fémfeldolgozásra utaló nyomok pedig további izgalmas adatokkal szolgálnak a telepen folyt ipari tevékenységre. A 3. lelőhely településobjektumai mellett – ahogy arra a 2011-es próbafeltárás eredményei alapján számítottunk – egy 22 síros germán temető is előkerült. Sajnos a sírok nagy részét kifosztották, de néhány szerencsés lelet folytán sikerült pontosabban keltezni őket az 5. század elejére/első felére. Több sírból kerültek elő viseleti helyzetben megfigyelhető ékszerek, fegyverek és római eredetű tárgyak is. A kutatások azonban még nem értek véget: az idei feltárások újabb izgalmas felfedezésekkel kecsegtetnek.
Kondé Zsófia – Szücsi Frigyes: Seregélyes – Réti-földek lelőhely avar kori temetőrészlete
A Seregélyes-Réti földek lelőhelyen 2012. október és december között zajló megelőző feltárást a 62. sz. főút elkerülő szakaszának építése tette szükségessé. A Szent István Király Múzeum irányításával zajló kutatásokat 2010-ben a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat próbaásatása előzte meg, melynek köszönhetően már ekkor 22 avar kori temetkezés került felszínre. A 2012-es munkálatok folyamán egy nagy kiterjedésű 11-14. századi falu emlékei, valamint néhány késő vaskori objektum mellett a temető újabb, 139 sírt magába foglaló részlete került feltárásra a korábbi kutatóároktól DNy-ra. Ezáltal lehetővé vált a temető K-Ny-i irányú hosszának meghatározása, mely kb. 100 méter volt, valamint a temető déli széle is kirajzolódott. Északi széle a feltáratlan területre, az ott húzódó dombhát magasabb pontjára lokalizálható.
Az egymástól 2-4 méterre elhelyezkedő, ÉNy-DK-i tájolású, lekerekített téglalap alakú, 10-230 cm között változó relatív mélységű aknasírokat szinte kivétel nélkül megbolygatták, sok esetben csupán a sárga homokos betöltésben kirajzolódó sötét, ovális rablógödröt lehetett megfigyelni. A sírok két végében gyakran megfigyelhető 5-25 cm-es lemélyítés tanúsága szerint a halottak többségét koporsóban temethették el. Szintén erre utalt a sírgödör felső rétegének eltávolítása után sok esetben kirajzolódó, a sírgödörnél kisebb, attól csak enyhén eltérő tájolású sötét, téglalap alakú elszíneződés. Két esetben a sír négy sarkában egy-egy cölöphely, egy esetben a négy sarok mellett a két hosszanti oldal közepén további két cölöphely, feltehetően valamilyen sírépítmény nyoma vált láthatóvá.
Az összesen feltárt 139 sír közül 28 teljesen üres volt, további 9 sírban csak néhány melléklet maradt meg, az emberi váz azonban nem. A halottakat többnyire háton, nyújtott végtagokkal helyezték sírba, a feltárt sírok többségében azonban a fejet, a mellkast és a medence környékét célzó bolygatások következtében csupán a lábak maradtak eredeti pozícióban, a rossz megtartású vázak gyakran hiányosan, a sírgödörben össze-vissza, vagy egy kupacba söpörve kerültek elő.
A sírrablások miatt a mellékletek is csak kis számban és töredékesen kerültek felszínre. Ugyanakkor szinte minden sírban előkerült a lábfej környékére helyezett kerámia, sok esetben az ételmellékletre utaló állatcsonttal együtt. További gyakori, a rablók által sírban hagyott melléklet volt a vaskés, a vascsat, különböző vaskarikák, bronz és ezüst karikák, az orsókarika vagy orsógomb. Ezek mellett néhány sírban előfordultak kiemelkedő, a sírok keltezését segítő leletek is, többek közt egy Csákberény-csoportba tartozó korsó, egy íj középrészének és karjainak csont merevítőlemezei, bronz lemezes övgarnitúrák, egy henger alakú varkocsszorító, különböző gyöngyök, hengerpalástos lengőcsüngős bronz fülbevalók és egy T-alakú bárd. Ezek alapján a feltárt temetőrészletet a kora avar kortól legalább a 8. század elejéig használták.
Jakab Attila: Honfoglaló magyar leletek Szatmárban és Beregben (Bereg-Tarpa, Szatmár-Csenger-Csengersima)
A Felső-Tisza-vidék - benne Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével - közismerten gazdag honfoglalás kori leletekben. Az azonban kevéssé ismert, hogy ez a gazdagság elsősorban a szabolcsi részekre vonatkozik, míg a megye K-i felében elterülő - a jelenlegi országhatárokon belüli beregi és szatmári részek - jóval kevésbé reprezentáltak X. századi leletekben. Az előadásban ennek a két utóbbi területnek a leletanyagát mutatom be a jelenleg ismert három lelőhelyen keresztül.
Címkék: saját programok