Fischl Klára – Pusztai Tamás: A Miskolc nemzetség bencés apátsága Tapolcán
A Herman Ottó Múzeum 2012. április 23. és november 28. között, Miskolc Város megbízásából ásatásokat végzett Miskolcon a tapolcai bencés apátság területén. Jelentésünk e kutatás eredményeit foglalja össze.
Az államalapítás idején, a 11. században szerveződő megye élére Szent István király állította Borsodot, akit az uralkodó jelentős birtokokkal adományozott meg. Utódai is itt telepedtek le, egyiküket hívták Miskolcnak, aki nevet adott a legfontosabb birtoknak, a mai Miskolcnak. A Miskolc nemzetség tagjainak az Árpád-kori Magyarországon játszott szerepükhöz illeszkedően természetes volt, hogy Tapolcán ők is megalapították a maguk Benedek-rendi apátságát, melynek védőszentje Szent Péter volt.
A tapolcai bencés apátság korai történetére vonatkozóan igen kevés írásos forrásunk van. Az alapítás pontos évét nem ismerjük. 1532 nyarán Bebek Imre és Ferenc embereikkel rátámadtak a tapolcai apátságra, kirabolták és felgyújtották. Ezt követően falai folyamatosan pusztultak. A 19. század végére már azt sem lehetett tudni, hol állt egykor.
2004-ben sikerült egyértelműen meghatározni, hogy földalatti maradványai a tapolcai völgyben, a meleg vizű források mellett, a mai fürdő előtti téren vannak. Templomának feltárására 2012-ben került sor. Ekkor meghatároztuk a hozzá délről kapcsolódó kolostorépület kiterjedését is.
A bencés apátság temploma egy egyhajós, enyhén patkóíves záródású szentéllyel készült épület, nyugati oldalán egyetlen toronnyal. Belső tere 25 méter hosszú és 8 méter széles. A bencés templom építéséhez kapcsolódó rétegekben talált leletanyag alapján az apátság templomát a 12. században építhették.
Az emelkedő talajvíz miatt a templom belső járószintjét a 15. században 1 méter vastagon feltöltötték. Ez a feltöltés megvédte a templom Árpád-kori padlóját és berendezését. Ez nagyon jó lehetőséget jelent a templom korai szerkezetének rekonstrukciójára. A templom északi oldalához egy temetőkápolnát építettek, amelynek téglával majd kőlapokkal falazott sírjait a több ágra szakadt nemzetség tagjai a 13. század végéig használták.
A meleg és hidegvizű mocsarak körbevette szigeten álló bencés templomot és a mellette álló kolostorépületet időben megelőzte egy rotunda felépítése. Falai 1 méter vastagok, alapkörének külső átmérője 8 méter. Mivel még nem tártuk fel teljesen, építési korának meghatározása nem pontos, valószínűleg a 11. század.
A 12. században a bencés templomot oly módon építették fel, hogy a már álló körtemplom déli oldalánál a két épületet összekapcsolták. A bencés templom egy keskeny szeletet levágott a korábbi körtemplom falából, úgy, hogy azzal éppen a templomhajó ÉK-i sarkánál kapcsolódik össze. Az ily módon összekomponált épületet vizsgálva az is szembeötlő, hogy a bencés templom szentélyének az átmérője 10 centiméter különbséggel megegyezik a rotunda átmérőjével.
Ez a rotunda eredeti állapotában feltehetően plébániatemplomként működhetett. A bencés templom felépítése során nem bontották el. A hozzá kapcsolódó plébániai jogok pedig átszálltak az újonnan épített új templomra, amiben ennek régészeti nyomai is megmaradtak.
A korai kerek templom szerepe az átépítés során megváltozott. Padlója alatt egy téglával falazott, igen gondosan megépített sírt találtunk. Ez a sír a rotunda mértani közepén van. Itt temethették el a bencés apátság alapítóját. A körtemplom a bencés építkezések során tehát átalakult temetőkápolnává.
Miskolc korai történetéről gyakorlatilag semmit sem tudtunk. A Tapolcán most előkerült épületegyüttes sajátos módon világítja meg az alapítók e világhoz és a túlvilághoz való viszonyát.
Gál-Mlakár Viktor: A füzéri vár régészeti kutatásának legújabb eredményei
A miskolci Herman Ottó Múzeum 2009-ben vette át Simon Zoltántól a füzéri Várhegy komplex régészeti kutatásának programját. 2009-ben a Várhegy keleti nyergében mészégető kemencéket tártunk fel. 2009-2011 között kitisztítottuk a felsővár 11 méter mély ciszternáját.
Az alsóvár tervezett műemléki rekonstrukciójához kapcsolódva az elmúlt két évben kiterjedt régészeti kutatásokat folytattunk az erősség területén. Feltártuk várfalainak teljes hosszát, vizsgáltuk a tervezett fogadóépület helyét, és az alsóvár várudvarának több pontját. Kitisztítottuk eddig ismert épületeit és újakat is feltártunk.
2012-ben folytattuk a felsővár andezit sziklába vágott kútjának kutatását is. Az elért 27 méteres mélységig nagy mennyiségű törmelékes iszapot termeltünk ki. A mintegy egy tucat faragott kőelem mellett a hazai későközépkori régészeti kutatás legnagyobb mennyiségű faleletét emeltük felszínre. Az egykori épületekhez tartozó szerkezeti elemeken túl sikerült kiemelnünk a várkút egykori felvonószerkezetének összes elemét is.
Kelemen Bálint: Elméleti rekonstrukciók a füzéri várban
A füzéri vár feltárása a végéhez közeledik, ismereteink napról-napra pontosodnak. Mindez jól nyomon követhető a várról készült elméleti rekonstrukciókon is. Elég csak összevetnünk Lux Kálmán 1935-ös várkápolnáról készült rekonstruktív tervét Szekér György 2001-es boltozatszerkesztésével, vagy a 2011-ben készült elméleti rekonstrukciós látványterveket a 2012. évi feltárás eredményeit feldolgozó legújabb következtetésekkel.
Az előadás során bemutatom a várról az elmúlt 110 évben készült rekonstrukciós elképzeléseket, a legújabb – az Észak-Nyugati és Déli palotaszárnyra vonatkozó – elméleti rekonstrukció újdonságait, az ehhez felhasznált források körét és a feltárt összefüggéseket.
Címkék: saját programok
