A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat
Alapszabálya
A Fővárosi Bíróság által a 13. Pk. 60.536/1989. számú végzéssel 812. sorszám alatt nyilvántartásba vettMagyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat a 2011. évi CLXXV. és a 2013. évi V. törvény alapján a Társulat közhasznú szervezeti jogállásának megőrzése érdekében a Fővárosi Törvényszék 11. Pk. 60.536/1989/22 sorszámú végzésének eleget téve a Társulat 2014.06.23.-i Közgyűlése az alábbi módosított, egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt fogadta el:
I. Fejezet
1. §
- A Társulat neve: Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat
(a továbbiakban: Társulat).
2. Székhelye: 1088 Budapest, Múzeum krt. 14.
3. Működésének területe: Magyarország.
4. A Társulat hivatalos nyelve a magyar, külföldi viszonylatban azonban idegen nyelveket is használhat.
5. A Társulat pecsétje: körpecsét. Körirata: Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat 1878.A köriraton belül az esztergomi reneszánsz kőfaragvány delfin-alakjának stilizált rajza.
- A Társulat jogállása: önálló jogi személy, képviseletére az elnök jogosult önállóan.
2. §
- A Társulat célja
A Társulat célja: a régészet, a művészettörténet, a műemlékkutatás művelőinek és e tudományok iránt érdeklődők összefogása, a felsorolt tudományok fejlődésének előmozdítása, eredményeinek széleskörű ismertetése.
3. §
- A Társulat besorolási kategóriája: közhasznú szervezet.
Társulat ennek megfelelően az alábbi közhasznú tevékenységek közül az alábbi területeken végez közhasznú tevékenységet:
- tudományos tevékenység, kutatás keretében az alábbi közfeladatokat látja el:
- nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés:
- kulturális tevékenység
- kulturális örökség megóvása,
- műemlékvédelem,
- euro-atlanti integráció elősegítése.
valamint
b) nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
c) gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
d) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
e) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
A Társulat e célok megvalósítására felolvasó és vitaüléseket, tematikus ülésszakokat, a hazai és a nemzetközi kutatások eredményeit felmérő konferenciákat, továbbá tanulmányi kirándulásokat és vándorgyűléseket rendez. A kutatások előmozdítására pályázatokat ír ki, a Társulat által rendezett előadásokat publikálja. A Társulat feladatának tekinti, hogy a hagyományosan neve alatt megjelenő tudományos folyóiratokat, az Archaeologiai Értesítőt és a Művészettörténeti Értesítőt támogatja, azok tudományos bázisának tekinti magát. Saját kiadványa a Henszlmann Lapok, amelyet lehetőségei szerint papíron, vagy digitálisan ad ki, továbbá weblapot működtet.
Feladatainak minél szélesebb körű ellátására rendszeres kapcsolatot tart hasonló célú és rendeltetésű tudományos társulatokkal (Magyar Történelmi Társulat, Magyar Numizmatikai Társulat, Ókortudományi Társaság, Magyar Néprajzi Társaság), ismeretterjesztő társadalomtudományi Társulatokkal, valamint külföldi régészeti, művészettörténeti és műemléki társulatokkal.
A Társulat az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (az alábbiakban Civil törvény) szerinti közhasznú szervezet. A Társulat a jelen Létesitő Okirat 8. pontjában meghatározott közhasznú tevékenységeit a középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia kialakításában való együttműködés, ismeretterjesztés, és a kulturális örökség védelmére vonatkozó közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi, mely közfeladatok teljesítését a 2004.évi CXXXIV.törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológia innovációról 5.§.(3) bekezdése irja elő a Kormány, a tudományos élet képviselői, a vállalkozások, a társadalmi, gazdasági érdekképviseletek, civil szervezetek részére, a 2011.évi CXC.törvény a nemzeti közművelésről 4.§.(1) a)-u) pontjai, valamint a 2001.évi LXIV.törvény a kulturális örökségvédelméről 5.§.(1) bekezdése írja elő az állam, önkormányzat, nemzetiségi/társadalmi/gazdasági szervezetek, természetes személyek számára.
- A Társulat biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen.
A Társulat céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet a Társulat fő tevékenysége. A Társulat vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Társulati célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Amennyiben a Társulat befektetési tevékenységet végezne, Közgyűlése köteles befektetési szabályzatot készíteni és elfogadni.
- A Társulat bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
- A Társulat ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az Társulati célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.
- A Társulat közvetlen politikai tevékenységet nem folytat; (párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése; nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás valamint a polgármester jelölése)
4. §
- A Társulat tagja lehet bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, amennyiben a Társulat céljaival és működési elveivel egyetért és elfogadja az Alapszabályt.
A Társulat tagja jogosult a Társulat tevékenységében részt venni.
Az Társulat tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, az alapszabály 15-17. pontjában foglalt eltérésekkel.
A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.
A tagok jogai és kötelességei
- Javaslattételi és szavazati joggal rendelkeznek az Egyesület döntést igénylő ügyeiben,
- Választhatók tisztségekre és megválasztják a tisztségviselőket,
- Részt vesznek és véleményt alkothatnak az Egyesület rendezvényein,
- Jogosultak az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni
- jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.
- Kötelesek tagdíjat fizetni – kivéve a tiszteletbeli tag
- Kötelesek az egyesület érdekeit elősegíteni
- Kötelesek eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelezettségeknek
A tagok kötelezettsége
A Társulat tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.
A Társulat tagja nem veszélyeztetheti az Társulat céljának megvalósítását és az Társulat tevékenységét.
A tagsági jogviszony keletkezése (Ptk. 3:67. § alapján)
1./ Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek az elnökség általi elfogadásával keletkezik.
2./ Az elnökség annak a személynek a belépési kérelmét fogadhatja el, aki belépési kérelmében vállalja az alapszabály 13. pontjában foglalt kötelezettségeket.
3./ A tagfelvételi kérelmet az elnökséghez kell benyújtani.
4./ A tagfelvételi kérelemről a kérelem benyújtását követő 30 napon belül az elnökség határoz.
5./ A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
A tagsági jogviszony megszűnése (Ptk. 3:68. § alapján)
1./ A tagsági jogviszony megszűnik
a) a tag kilépésével;
b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
c) a tag kizárásával;
d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
2./ A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
A tagsági jogviszony feltétele és felmondása (Ptk. 3:69 § alapján)
1./ Az alapszabály a tagságot ahhoz a feltételhez köti, hogy a tag a belépési nyilatkozatában
a) elfogadja a Társulat céljait,
b) magára nézve kötelezőnek ismeri el a Társulat alapszabályát,
c) vállalja a tagsági díj határidőben történő megfizetését és
d) vállalja a Társulat tagjaira előírt egyéb kötelezettségek teljesítését, különösen a Társulat tevékenységében történő rendszeres részvételt és a Társulat céljának megvalósítására irányuló folyamatos közreműködés kötelezettségét.
2./ Ha a tag nem felel meg a tagság feltételeinek, a Társulat a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. A felmondásról az elnökség előterjesztésére a Társulat közgyűlése dönt.
- A társulati tagság formái:
a) rendes tagság,
b) tiszteleti tagság,
c) pártoló tagság
d) levelező tagság.
5. §
15. A Társulat tiszteleti tagjává a Választmány előterjesztésére, a Közgyűlés által az a személy választható, aki a régészet, a művészettörténet tudományának művelésében kiemelkedő eredményeket ért el, a Társulat körül különös érdemeket szerzett, továbbá a Társulat érdekében végzett kimagasló tevékenységével a Társulat célkitűzéseit támogatja, segíti.
A tiszteleti tagok a Társulat rendezvényeire meghívhatók. A tiszteleti tag tisztségre nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.
A Társulat keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek tiszteletbeli tisztségre választhatók (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök).
6. §
16. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a Társulat Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja a Társulat működését.A pártoló tagságot egyszeri nagyobb összeg juttatása, vagy megemelt tagdíj fizetése esetén adja meg a választmány.
Azok a pártoló tagok, akik/amelyek támogatása kiemelkedően nagy összegű, a Társulat alapító tagjai. Az alapító tagság eléréséhez megkívánt összeget a Közgyűlés határozza meg.
A Társulat pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag képviselője részt vehet a Társulat testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, tagdíjat nem kell fizetnie, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.
7. §
- A Társulat levelező tagja lehet az a külföldi kutató, aki munkásságával jelentősen hozzájárult a Kárpát-medencei – közép-európai – régészeti, művészettörténeti, műemléki kutatásokhoz. Megválasztása, amely a Társulat szakmai elismerése, a vezetőség vagy három tag javaslata alapján a választmány hatáskörébe tartozik.
A levelező tagok tagdíjat nem fizetnek, és nem illetik meg őket a rendes tagok jogai. A levelező tag címet akkor is megtartják, ha a Társulat rendes tagjai kívánnak lenni. E kívánságot a választmány egyszeri bejelentés alapján tudomásul veszi.
8. §
18. A tagsági viszony megszűnik:
a) a tag felmondásával, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni;
b) a tag halálával,
c) Társulat tag jogutód nélküli megszűnésével,
d) a tagdíjbefizetés egy éves elmulasztása miatt (írásbeli felszólítást követően a kitűzött 90 napos határidő eltelte után, a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozattal) felmondással;
e) kizárással;
9.§
- A tag kizárása (Ptk. 3:70 § alapján)
1./ A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely társulati tag vagy társulati szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.
2./ A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a titkár terjeszti a közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el. A kizárás elrendelésére irányuló eljárásban a személyek meghallgatására, a tényállás tisztázására, a jegyzőkönyv felvételére, a határozati javaslat előterjesztésére, megtárgyalására, és a határozat hozatalra az alapszabály 12. pontjában foglaltak az irányadóak.
3./ A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban közölni kell.
4./ A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag a Társulat székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.
10. §
- Minden tiszteleti és rendes tagnak jogában áll új tagokat ajánlani.
11. §
- A Társulat vagyona és bevételei:
a) A Társulat vagyonát annak céljaira kapott összegek, adományok, a társulati bevételek, jövedelmekből befolyt összegek, továbbá ingatlanok és ingóságok jelentik.
b) A Társulat bevételei: a Társulat tagjai által befizetett tagdíjak, adományok, a társulati rendezvények díjai, a társulati kiadványok eladási ára, továbbá a Társulat ingatlan, ingó és pénzbeli vagyonának hozadékai, valamint a Magyar Tudományos Akadémia által nyújtott támogatás.
A Társulat felszerelésének kiegészítésére, tervezett programjainak támogatására, működési feladataira a lehetséges pályázatokon részt vesz.
c) A Társulat vagyonát és bevételeit a fennálló, a társulatokra és a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok szerint kell kezelni.
A Társulat váltót illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki és közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. A Társulat a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készít, melyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni.
d) A Társulat külső – szponzorok által történő – támogatásának megkönnyítésére alapítványt hozhat létre. Az alapítvány célja a társulati tevékenység támogatása. Az alapítvány élén kuratórium áll, amelynek elnöke a mindenkori elnök, hivatalból tagjai az alelnökök és a főtitkár, további öt tagot a választmány választ a vezetőség, a választmány, a tagok és a szponzorok (alapító tagok) sorából. A kuratórium nem állandó tagjainak számát a választmány kibővítheti. A kuratórium tagjait a 3 évi ciklusnak megfelelően kell megválasztani.
II. fejezet
A Társulat tisztikara (vezető tisztségviselői), vezetősége, (ügyvezető szerve)
12. §
22. Elnök
két alelnök
főtitkár
3 (három) régészeti, 2 (két) művészettörténeti, 1 (egy) búvárrégészeti szaktitkár és
2 (két) műhelyvezető
titkár
altitkár
Pénztáros (gazdasági ügyintéző)
3 (három) tagú Felügyelő bizottság
- Az elnök, az alelnökök, a főtitkár, a titkár, az altitkár, 6 (hat) szaktitkár és
2 (két) műhelyvezető alkotják a Társulat vezetőségét, a vezetőség a Társulat igazgatási ügyeiben az elnököt vagy annak helyettesét támogatja; az elnök irányító tevékenysége során a vezetőséget a szükséghez képest meghallgatja. A vezetőség üléseire az elnök szükség szerint a választmány vagy a tagság egyes tagjait is meghívhatja.
13. §
- A Főtitkár a Társulatot az elnök mellett hivatalos vonatkozásban képviselheti.
A Társulat tisztikarát – a pénztáros kivételével – a Társulat tagjai közül háromévenként a közgyűlés választja. A tisztikar tagjai a Felügyelő bizottság kivételével a választmánynak hivatalból tagjai.
14. §
- Vezetőség
Az ügyvezetés fogalma és a vezető tisztségviselői megbízatás keletkezése
(1) A Társulat irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult.
(2) A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a Társulat érdekének megfelelően köteles ellátni.
(3) A vezető tisztségviselőket a Társulat közgyűlése választja meg, hívja vissza. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre.
Az Elnökség tagjaival szembeni követelmények és kizáró okok:
(1) Az Elnökség tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
(2) Ha az Elnökség tagja Társulat, a Társulat köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
(3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató Társulat vezető tisztségviselője nem lehet.
(6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
A Civil törvény előírásainak megfelelően:
A Közgyűlés, valamint az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a Társulat cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Társulat által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott cél szerinti juttatás.
A Társulat megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség
(1) A vezető tisztségviselő a Társulat tagjai részére köteles a Társulatra vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a Társulat vonatkozó irataiba és nyilvántartásokba való betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
(2) A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a Társulat üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó Törvényszéktől kérheti a Társulat kötelezését a felvilágosítás megadására.
A vezető tisztségviselő felelőssége
A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a Társulatnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a Társulattal szemben.
A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A Társulat tagjai, tagság nélküli Társulat esetén a Társulat alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról a Társulathoz címzett, a Társulat másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
Ha a Társulat működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
Az Elnökség a feladatok szerint, legalább negyedévenként ül össze a végzett munka áttekintésére, a soron következő feladatok, a társulati tervek, rendezvények megbeszélésére, a választmányi ülések és a közgyűlés előkészítésére, illetve az e szervek elé kerülő ügyek megvitatására. A vezetőség ülései nem nyilvánosak, az ülésekről a titkár jegyzőkönyvet készít, két tag hitelesít, amelyet a következő ülésig az elnök és a főtitkár láttamoz.
A vezetőség az elnökét maga választja tagjai közül.
Az vezetőség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, a Társulat tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
Az vezetőség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.
A vezető tisztségviselői megbízatás
(1) A választás során a vezető tisztségviselői megbízás 3 évre szól.
(2) A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani.
Az Elnökség feladatai
Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik:
a) a Társulat napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) a társulati vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) a társulat jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és a Társulat szerveinek értesítése;
g) az Elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás a Társulattal kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) a Társulat határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) a Társulat működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) a Társulatot érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
A közgyűlés összehívása
(1) Az Elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
(2)
a) a Társulat vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) a Társulat előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) a Társulat céljainak elérése veszélybe került.
Az (1) bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
Az üléseket a Társulat Elnöke hívja össze írásban az ülést megelőző 8 nappal, a helyszín, időpont és napirend megjelölésével.
A Vezetőség ülése akkor határozatképes, ha azon a vezetőségi tagok 50%-a + 1 fő jelen van.
A Vezetőség a határozatait a jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza.
Az elnök a vezetőségi döntéseket, határozatokat az érintettekkel írásban, igazolható módon haladéktalanul közli és a Társulat honlapján nyilvánosságra hozza.
15. §
- Elnök
a) A Társulat élén az elnök áll, aki azt hivatalos vonatkozásokban képviseli és az alapszabályokban meghatározott módon irányítja.
b) A Társulat jogszabályos intézkedéseit a főtitkárral, kivételes esetekben a vezetőség által kijelölt tagjával kiadványozza.
c) Összehívja a közgyűléseket, a választmányi és vezetőségi üléseket, a Társulatot érintő egyéb megbeszéléseket és azokon elnököl. A felolvasó- és vitaüléseket – megosztva az alelnökökkel, a főtitkárral és a szaktitkárokkal – vezeti.
A tagok egyenlő arányban megoszló szavazatai esetén az elnök dönt.
d) A választmány által jóváhagyott költségvetésből utalványozási joga az évi költségvetés 1/12-ét kitevő összegre terjed ki. Ennél nagyobb összeget, a költségvetés 1/4-ét meg nem haladó összegig a főtitkárral együttesen utalványozhat.
e) A Társulat pénztárát, gazdálkodását bármikor ellenőrizheti. Jogában áll a Társulat bármely tisztségviselőjének, alkalmazottjának, vagy szervének tevékenységét bármely időpontban megvizsgálni.
f) Távolléte esetén helyetteséül az egyik alelnököt jelöli ki.
16. §
- Alelnökök
a) A Társulatnak egy régészeti és egy művészettörténeti alelnöke van. Ügykörüknek megfelelően a Társulat régészeti, illetve művészettörténeti tevékenységét felügyelik. A vezetőség által meghatározott feladatokban a Társulat képviseletében eljárnak.
b) A művészettörténeti alelnök felelős a Henszlmann Lapok, illetve annak – elektronikus – utódkiadványa szerkesztéséért és megjelentetéséért.
17. §
- Főtitkár
a) Az elnökkel és az alelnökökkel egyetértésben irányítja a Társulat folyó ügyeit, adminisztrációját, alkalmazottainak tevékenységét, beleértve az egyes feladatokra létrehívott munkacsoportokét is.
b) A Társulat nevében a munkáltatói feladatokat ellátja. A nem választott alkalmazottakat felveszi, kinevezi, munkaviszonyukat a fennálló rendeletek szerint megszünteti, munkakörüket meghatározza, tevékenységüket folyamatosan ellenőrzi az önkéntes segítők munkájával együtt.
c) Az elnök a társulati költségvetés 1/12-ed részét meg nem haladó összeg erejéig utalványozási joggal felruházhatja. Ennél nagyobb összeget, a költségvetés 1/4-ét meg nem haladó összegig az elnökkel együttesen utalványozhat.
d) Folyamatosan felügyel a Társulat anyagi ügyeinek vitelére. A pénztárossal és a titkárral összeállítja a költségvetést, annak biztosítása, a póthitelek ügyében az Akadémia illetékes osztályaival, a támogató intézményekkel rendszeres kapcsolatot tart.
e) A Társulat munkájáról évi beszámolójelentést készít, amely jóváhagyásra a közgyűlés elé kerül.
18. §
- Titkár
a) A főtitkár irányításával intézi a Társulat ügyeit.
b) Szervezi a vezetőség által meghatározott és az éves, féléves tervbe felvett programokat: a társulati előadásokat, konferenciákat, vándorgyűléseket, előkészíti a vezetőségi és választmányi ülések meghívóit, az emlékérmekkel kapcsolatos érdemi tennivalókat.
c) A vezetőségi, választmányi ülések és a közgyűlés jegyzőkönyvét vezeti.
d) Intézi a Társulat propagandatevékenységét. Kapcsolatot tart a rádióval, TV-vel, a sajtóval.
e) A vezetőségi üléseken tájékoztatást ad az elmúlt ülés óta végzett munkájáról, kapott feladatai állásáról.
- Altitkár
a) A Társulat adminisztrációját az altitkár végzi: a levelezést (az elnök, illetve a főtitkár aláírásával), az irodai ügyvitelt, és a tagsággal való kapcsolattartást.
b) Lebonyolítja a vezetőség által meghatározott programokat: a társulati előadásokat, konferenciákat, vándorgyűléseket (terem, vetítés biztosítása, meghívók kiküldésével) és az emlékérmekkel kapcsolatos adminisztratív tennivalókat.
19. §
- Szaktitkárok és műhelyvezetők
a) A Társulat szakmai tevékenységét elsősorban a szaktitkárok szervezik. A Régészeti Szakosztály munkáját 3 (három), a Művészettörténeti Szakosztály munkáját 2 (két), a Búvárrégészeti Szakosztály munkáját 1 (egy) szaktitkár irányítja, továbbá az Archeometriai Műhely és a Digitális Műhely munkáját 1-1 (egy-egy) műhelyvezető irányítja, akik a feladatokat megosztják egymás között.
b) Az évi, félévi munkatervek összeállítása során javaslatot tesznek az előadásokra, konferenciákra, a vándorgyűlések – nem helybeli – előadóira. A jóváhagyott programok szakmai előkészítését végzik (az előadókkal kapcsolatot tartanak és az előadások lebonyolítását irányítják). A Henszlmann Lapok, illetve a társulat honlapjaszámára az előadások összefoglalásait megszerzik.
c) A vezetőség egy-egy szaktitkárt,illetve műhelyvezetőt bíz meg a következő feladatok ellátásával:
1. A társulati kiadványok ügyei (a két folyóirat szerkesztőségével való kapcsolattartás, a társulati közlemények koordinálása, stb.).
2. A társulati emlékérmek ügyei, a Henszlmann-díj kuratóriumával kapcsolatos ügyek.
3. A Társulat külföldi kapcsolatainak ügyei, külföldi vendégelőadók meghívásával, itt-tartózkodásával kapcsolatos ügyek, a rokon társulatokkal való együttműködés intézése.
d) A szaktitkárok és műhelyvezetők évente beszámolót készítenek a Társulat régészeti és művészettörténeti tevékenységéről.
20. §
- Szerkesztők
A Társulat költségvetéséből, pártoló tagok támogatásából megjelenő kiadványok szerkesztési munkáinak elvégzésére a vezetőség javaslatára a választmány szerkesztőt jelöl ki, akinek megbízatása a ciklus 3 évére terjed ki. A szerkesztő felelős a kiadvány határidőre történő megjelentetéséért, színvonaláért és tartalmáért.
Azoknál a tudományos folyóiratoknál, amelyeknél a Társulat a lapgazda szerepét tölti be, a szerkesztőt a közgyűlés választja 3 éves időtartamra. A közgyűlés jóváhagyása abban az esetben is szükséges, ha a szerkesztő megbízását a Társulattól és az illetékes akadémiai bizottságtól kapja. A szerkesztő anyagi és fegyelmi szempontból a lapgazda felügyelete alatt áll.
21. §
- Pénztáros
a) A Társulat alkalmazottja, a főtitkár felügyelete alatt.
b) A Társulat vagyonát anyagi felelőssége mellett a gazdálkodó szervek pénz- és vagyonkezelését meghatározó szabályoknak megfelelően kezeli.
c) Összeállítja a Társulat évi költségvetését, a jóváhagyott költségvetés végrehajtásáról gondoskodik.
d) Elkészíti az évi zárszámadást és a vagyonkimutatást, amelyet a közgyűlés elé terjeszt.
22. §
- Felügyelő Bizottság
(1) A Társulatnál három tagból álló felügyelőbizottság működik, azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze.
(2) A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá, aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
(3) A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a Társulat Elnökségétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
(4) Tagjait a közgyűlés választja 3 évi időtartamra. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.
(5) A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére az Elnökségi tagok megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát az Elnökhöz intézi.
A felügyelőbizottság működése
(1) A felügyelőbizottság köteles a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a közgyűlésen ismertetni.
(2) A felügyelőbizottság a Társulat irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, az Elnökség tagjaitól és a Társulat munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társulat fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
(3) A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.
A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége
A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.
a) Az FB ügyrendjét maga állapítja meg, tevékenységéért a közgyűlésnek felelős
b) évente legalább egyszer ülésezik, az ülések nyilvánosak, az üléseket az elnöke hívja össze írásban az ülést megelőző 15 nappal, a helyszín, időpont és napirend megjelölésével.
c) az FB ülése akkor határozatképes, ha azon legalább két tag jelen van.
d) az FB határozatait legalább két tag egybe hangzó szavazatával hozza nyílt szavazással, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
34.1. A Felügyelő Bizottság feladata:
a) a Társulat működésének és gazdálkodásának ellenőrzése.
b) az éves mérleg felülvizsgálata és véleményezése,
c) a gazdálkodás szabályszerűségének, az előirányozott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata,
d) a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése,
e) a vezető tisztségviselőktől jelentés, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatás vagy felvilágosítás esetleges kérése, továbbá a Társulat könyveibe és irataiba való esetleges betekintés, ill. megvizsgálás.
e) a Társulati vagyon kezelése és megóvása érdekében a szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése.
34.2. A Felügyelő Bizottság elnöke, vagy általa felkért tagja a Társulat elnökségi ülésén tanácskozási joggal részt vesz.
34.3. A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult közgyűlést tájékoztatni és
annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a Társulat működése során olyan jogszabálysértés vagy a Társulat érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult közgyűlés döntését teszi szükségessé
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel
34.4. Az intézkedésre jogosult közgyűlést a Felügyelő Bizottság indítványára – annak
megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő
eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására a felügyelő szerv is jogosult.
34.5. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges
intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul
értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
34.6. A Felügyelő Bizottság tagjainak összeférhetetlensége
Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) az elnökség elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a Társulattal e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a Társulat cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
23. §
- Alkalmazottak
A vezetőség egyes feladatok intézésére meghatározott, vagy határozatlan időre külön alkalmazottakat fogadhat fel (pl. technikai szerkesztő), vagy valamilyen igazgatási feladattal arra vállalkozó tagját megbízhatja. Ilyen ügyintézői számára – ha a költségvetés lehetővé teszi – díjazást is megállapíthat.
III. Fejezet
24. §
- Választmány
a) A Választmány legalább 30, legfeljebb 42 tagból áll. Tagjait a Társulat tagjai közül 3 éves megbízatással a tisztújító Közgyűlés választja.
b) A Szakosztályok és a Műhelyek a választmányba 1-1 (egy-egy) tagot delegálnak. A választmányi tagok megbízatása ebben az esetben is – a társulati tisztújítások részeként – 3 éves időszakra szól.
c) A Társulat tisztikara hivatalból tagja a választmánynak.
d) A választmányt az elnök szükség szerint, de évenként legalább kétszer összehívja, annak ülésén elnököl. A választmány egyharmadának írásbeli kívánságára az elnök köteles a választmányt összehívni.
e) A választmány ülésének időpontját, napirendjét, tanácskozásainak módját az elnök határozza meg. A választmány erre nézve ügyrend hozatalát határozhatja meg. Az elnök a választmány ülésének tárgyát annak tagjaival írásban előre közli. A választmány olyan indítványokat is megtárgyalhat, amelyek az ülés napirendjén nem szerepelnek. Ebben az esetben azok tárgyát legalább 3 nappal előbb írásban be kell nyújtani a főtitkárhoz.
f) A választmány tagjai 50%-ának jelenléte esetén határozatképes. Határozatképtelenség esetén a választmányt 15 napon belül újra össze kell hívni. Ebben az esetben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.
g) A választmányi ülésről a titkár jegyzőkönyvet vezet. Ez a jelenlévők névsorát és az ülés tárgyainak, határozatainak tartalmát foglalja magába A jegyzőkönyvet az elnök és két felkért választmányi tag hitelesíti.
h) A Felügyelő bizottság tagjai a választmányi üléseken szavazati jog nélkül részt vehetnek.
i) A választmány egyes kérdésekben az elnök indítványára nyílt vagy titkos szavazás útján, egyszerű szótöbbséggel dönt.
j) A választmány döntéséről a főtitkár az érdekelteket írásban értesíti.
k) A választmány határozata ellen bármely társulati tag a főtitkár útján a közgyűléshez fellebbezhet.
l) A választmány hatékony működéséhez elengedhetetlen a tagok aktív részvétele a választmányi üléseken. Azok a választmányi tagok, akik megválasztásuk ciklusában egyetlen ülésen sem vesznek részt, a következő ciklusban nem jelölhetők a választmányba.
m) A választmány hatásköre:
1. A főtitkár javaslata alapján határoz az új társulati tagok felvétele, törlése, kizárása ügyében.
2. Megállapítja a társulati tagdíj összegét.
3. Határoz a Társulat vagyoni ügyeiben, kivéve a közgyűlésre tartozó ügyeket.
Dönt az évi költségvetés 1/4-ét meghaladó összegek ügyében.
4. Háromévenként megválasztja az alapítvány kuratóriumának nem állandó tagjait.
5. A főtitkár előterjesztésére megállapítja a Társulat évi munkatervét.
6. Meghallgatja a társulati kiadványok szerkesztőit és beszámolóik alapján
állást foglal a teendőkről.
7. A vezetőség előterjesztésére megállapítja a tudományos előadások rendjét.
8. A vezetőség előterjesztésére dönt a társulati kitüntetésekre vonatkozó, a
közgyűlés elé kerülő javaslatról.
9. Meghatározza az évi rendes közgyűlés idejét, programját, dönt a
vándorgyűlés programjáról.
10. A Társulat munkatervének megvalósításához bizottságokat,
munkacsoportokat hozhat létre, vagy egyes tagokat e feladatok elvégzésével
megbízhat. A megbízásokról beszámolót kérhet.
n) A közgyűlés számára fenntartott kérdésekkel a választmány csak előkészítő megbeszélést folytat, határozatot nem hozhat, kivéve a három éves választási cikluson belül adódó rendkívüli helyzeteket. A közgyűlésen sorra kerülő választás előkészítésére és lebonyolítására a választmány 3 tagú jelölőbizottságot választ.
IV. Fejezet
25. §
- Közgyűlés
A tagok az Alapszabály alapján őket megillető döntési jogköröket a tagok összességéből álló testületben (a továbbiakban: közgyűlés) gyakorolják.
A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.
A közgyűlés hatásköre
A közgyűlés hatáskörébe tartozik
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének-elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
k) a végelszámoló kijelölése.
A napirend kiegészítése
(1) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 8 napon belül a tagok és az egyesület szervei az Elnökségtől, illetve az Elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
(2) A közgyűlés a döntéseit ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül hozza.
A közgyűlés összehívása
(1) A közgyűlést az Elnök meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell
a) a Társulat nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét.
(3) A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
(4) A döntéshozó szerv az ülését a jogi személy székhelyén tartja. Az Elnök jogosult ettől eltérő helyre is összehívni a közgyűlést, különösen ünnepélyes alkalmakkor.
(5) Ha a Közgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
(6) A Közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
(7) A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.
A közgyűlés ülésezése
(1) A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A létesítő okirat ennél ritkább ülésezést előíró rendelkezése semmis.
(2) A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
(3) A Társulat alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
(4) A Társulat céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Határozatképesség
(1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
(2) Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
Határozathozatal
(1) A tagok közgyűlésen szavazással hozzák meg határozataikat.