Dani János: Yamnaya Impact Project: őskori nomádok nyomában...
A IVF támogatásával megvalósult projekt keretein belül egy nemzetközi kutatócsoport hagyományos és új kutatási módszerek, eljárások együttes alkalmazásával próbálja meg a lehető legsokrétűbb képet kialakítani Európa első nomádjainak tartott - a magyarországi őskori kurgánok jelentős részét építő - Jamnaja-kultúráról. Az előadás erről a kísérletről és az elmúlt időszakban erre a területre fókuszáló kutatási eredményekről kíván röviden beszámolni.
Patay Róbert: Késő bronzkori telep feltárása Isaszeg határában
2013. tavaszán Isaszeg határában tártuk fel egy késő bronzkori telep részletét. A lelőhely a Rákos-patak egyik északnyugat-délkeleti irányú mellékvize melletti dombháton található. Az ásatás során 4000 m2-es területen összesen 210 objektumot — gödröket és árkokat —bontottunk ki. A gödrökből gazdag kerámiaanyag került elő, benne a pilinyi kultúra jellegzetes típusaival. Több gödörben tártunk fel edénydepókat nagy mennyiségű kerámiatöredékkel, épp vagy majdnem épp edényekkel. A kerámián kívül orsógombok, szövőszéknehezékek, őrlőkövek, valamint több bronztárgy és két öntőforma-töredék is előkerült. Előadásunkban a feltárást valamint a feldolgozás előzetes eredményeit szeretnénk ismertetni.
Szilas Gábor: Újabb régészeti kutatások a "lágymányosi dombsor" területén
A Budapesti Történeti Múzeumnak 2013-ban, egy áruház építéséhez kapcsolódóan ismét alkalma nyílt a korábban "lágymányosi dombsorként" emlegetett Duna jobb parti dombhát régészeti kutatására. Ennek eredményeképpen sikerült a mikrorégióból korábban már ismert régészeti lelőhelyeket (kora bronzkori Harangedény-Csepel csoport, késő bronzkori urnamezős kultúra) pontosabb kontextusba helyezni, ugyanakkor korábban nem adatolt középső rézkori megtelepedettséget is lokalizáltunk a területen.
Somogyvári Ágnes: Középső és késő bronzkori telepjelenségek Solt-Tételen
2006-ban indult el a Solt határában található Tételhegyen az a tervásatás, amelynek során többek között a terület bronzkori településviszonyait is tisztázni szerettük volna. A feltárást megelőzően több alkalommal is sor került terepbejárásra, és a kb. 100 hektáros területen, több helyen is gyűjtöttünk bronzkori és középkori leletanyagot. A bronzkoron belül a Vatya-kultúra és az Urnamezős kultúra anyagát találtuk meg. Bár a légifotókon jól látható volt, hogy a Tétel platójának ÉNy-i részén erődített település van, pusztán a terület bejárásával nem lehetett igazolni az erődített telep létét. A különböző időpontokban készített légifotók és a terepbejárások eredményei alapján azt feltételeztük, hogy a hegyen megtalálható a Vatya- kultúra földvára, az erődítésen kívül pedig, ahogy más esetekben is, egy erődítés nélküli telep, esetleg temető. Az öt éven át folytatott, majd hosszabb megszakítás után 2013-ban újraindított ásatások során két helyen átvágtuk a bronzkori földvár erődítését, feltárásra került sor az erődítésen belül és az erődítésen kívül is.
Az erődítés árkának átvágása során egy V és egy U profilú árokszakaszt tártunk fel, megfigyelhető volt, hogy az árokból kitermelt földet a sáncárok belső oldalán halmozták fel. A sáncárok feltárása során az Urnamezős kultúra néhány edénytöredéke került elő.
Az erődítésen belüli ásatások során mind a Vatya-kultúrához, mind az Urnamezős kultúrához tartozó objektumok feltárására sor került.Mindkét kultúrának a tárológödrei és nem tisztázott funkciójú árkai kerültek elő, házak maradványait eddig még nem sikerült megtalálnunk.
Az erődített telepen kívül is nyitottunk szelvényeket, azért hogy tisztázzuk, hogy a légifotón látható jelenségek urnatemetőt vagy telepobjektumok meglétét jelzik-e. A megnyitott szelvényekkel tisztázhattuk, hogy településről van szó és a gödrökből előkerült leletanyag ugyanazt a képet tükrözi, mint a földváron belül előkerült leletek.