A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat
Alapszabálya
A Fővárosi Bíróság által a 13. Pk. 60.536/1989. számú végzéssel 812. sorszám alatt nyilvántartásba vett Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulataz egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 61. és következő §-ai, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény alapján az egyesület közhasznú szervezetté minősítése érdekében a mai napon az alábbi módosított, egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt fogadta el:
I. Fejezet
1. §
1. A Társulat neve: Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat
(a továbbiakban: Társulat).
2. Székhelye: 1088 Budapest, Múzeum krt. 14.
3. Működésének területe: Magyarország.
4. A Társulat hivatalos nyelve a magyar, külföldi viszonylatban azonban idegen nyelveket is használhat.
5. A Társulat pecsétje: körpecsét. Körirata: Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat1878. A köriraton belül az esztergomi reneszánsz kőfaragvány delfin-alakjának stilizált rajza.
6. A Társulat jogállása: önálló jogi személy, képviseletére az elnök és a főtitkár jogosult önállóan.
2. §
7. A Társulat célja
A Társulat célja: a régészet, a művészettörténet, a műemlékkutatás művelőinek és e tudományok iránt érdeklődők összefogása, a felsorolt tudományok fejlődésének előmozdítása, eredményeinek széleskörű ismertetése.
3. §
8. A Társulat besorolási kategóriája: közhasznú szervezet.
A Társulat ennek megfelelően a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek közül az alábbi területeken végez közhasznú tevékenységet:
(3.) tudományos tevékenység, kutatás,
(4.) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
(5.) kulturális tevékenység,
(6.) kulturális örökség megóvása,
(7.) műemlékvédelem,
(19.) euro-atlanti integráció elősegítése.
A Társulat e célok megvalósítására felolvasó és vitaüléseket, tematikus ülésszakokat, a hazai és a nemzetközi kutatások eredményeit felmérő konferenciákat, továbbá tanulmányi kirándulásokat és vándorgyűléseket rendez. A kutatások előmozdítására pályázatokat ír ki, a Társulat által rendezett előadásokat publikálja. A Társulat feladatának tekinti, hogy a hagyományosan neve alatt megjelenő tudományos folyóiratokat, az Archaeologiai Értesítőt és a Művészettörténeti Értesítőt támogatja, azok tudományos bázisának tekinti magát. Saját kiadványa a Henszlmann Lapok, amelyet lehetőségei szerint papíron, vagy digitálisan ad ki, továbbá weblapot működtet.
Feladatainak minél szélesebb körű ellátására rendszeres kapcsolatot tart hasonló célú és rendeltetésű tudományos társulatokkal (Magyar Történelmi Társulat, Magyar Numizmatikai Társulat, Ókortudományi Társaság, Magyar Néprajzi Társulat), ismeretterjesztő társadalomtudományi egyesületekkel, valamint külföldi régészeti, művészettörténeti és műemléki társulatokkal.
9. A Társulat biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen.
A Társulat céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet a Társulat fő tevékenysége. A Társulat vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Amennyiben a Társulat befektetési tevékenységet végezne, Közgyűlése köteles befektetési szabályzatot készíteni és elfogadni.
10. A Társulat bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
11. A Társulat ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.
12. A Társulat közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.
4. §
13. A Társulatba felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, amelyek a Társulat célkitűzéseit elfogadják.
14. A társulati tagság formái:
a) rendes tagság,
b) tiszteleti tagság,
c) pártoló tagság
d) levelező tagság.
15. A Társulat rendes tagjává választható az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok és magánszemély, aki a Társulatban képviselt tudományokat műveli, vagy azok után érdeklődik, a Társulat alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.
16. A Társulat rendes tagja lehet az a 18. életévét betöltött külföldi vagy magyar állampolgár, akit legalább két tag ajánlására, a vezetőség javaslata alapján a választmány annak nyilvánít. A nyilatkozathoz – amennyiben jogi személy kéri felvételét – mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként a Társulat tagságában.
17. A Társulat rendes tagjainak jogai:
a) részt vehetnek a Társulat Közgyűlésén;
b) tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen;
c) bármely társasági tisztségre választhatnak és megválaszthatók;
d) jogosultak részt venni a Társulat rendezvényein;
e) igénybe vehetik a Társulat által nyújtott kedvezményeket,
f)a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.
18. A Társulat rendes tagjainak kötelességei:
a) kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb társulati szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg a Társulat szerveinek határozatait;
b) kötelesek teljesíteni a Társulat tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni a Társulat célkitűzéseinek megvalósítását;
c) kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni;
5. §
19. A Társulat tiszteleti tagjává a Választmány előterjesztésére, a Közgyűlés által az a személy választható, aki a régészet, a művészettörténet tudományának művelésében kiemelkedő eredményeket ért el, a Társulat körül különös érdemeket szerzett, továbbá a Társulat érdekében végzett kimagasló tevékenységével a Társulat célkitűzéseit támogatja, segíti.
A tiszteleti tagok a Társulat rendezvényeire meghívhatók. A tiszteleti tag tisztségre nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.
A Társulat keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek tiszteletbeli tisztségre választhatók (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök).
6. §
20. A Társulat pártoló tagja lehet bárki, bármilyen jogi személy, társadalmi vagy gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. §), aki, illetőleg amely készségét fejezi ki a Társulat tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására.
A pártoló tagságot egyszeri nagyobb összeg juttatása, vagy megemelt tagdíj fizetése esetén adja meg a választmány.
Azok a pártoló tagok, akik/amelyek támogatása kiemelkedően nagy összegű, a Társulat alapító tagjai. Az alapító tagság eléréséhez megkívánt összeget a Közgyűlés határozza meg.
A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag képviselője részt vehet a Társulat testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, tagdíjat nem kell fizetnie, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.
7. §
21. A Társulat levelező tagja lehet az a külföldi kutató, aki munkásságával jelentősen hozzájárult a Kárpát-medencei – közép-európai – régészeti, művészettörténeti, műemléki kutatásokhoz. Megválasztása, amely a Társulat szakmai elismerése, a vezetőség vagy három tag javaslata alapján a választmány hatáskörébe tartozik.
A levelező tagok tagdíjat nem fizetnek, és nem illetik meg őket a rendes tagok jogai. A levelező tag címet akkor is megtartják, ha a Társulat rendes tagjai kívánnak lenni. E kívánságot a választmány egyszeri bejelentés alapján tudomásul veszi.
8. §
22. A tagsági viszony megszűnik:
a) a tag kilépésével, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni;
b) a tag halálával,
c) jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével,
d) a tagdíjbefizetés egy éves elmulasztása miatt (a felszólítás után a kitűzött 90 napos határidő eltelte után, a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozattal);
e) kizárással;
9. §
23. A választmány a Társulatból kizárhatja azt a tagot, aki a Társulat érdekeit veszélyeztető, törvénybe ütköző cselekményt követ el, ill. a Társulat tagjához méltatlan magatartást tanúsít. A kizárási határozat jogszabálysértésre hivatkozással a bíróság előtt támadható meg a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül.
10. §
24. Minden tiszteleti és rendes tagnak jogában áll új tagokat ajánlani.
11. §
25. A Társulat vagyona és bevételei:
a) A Társulat vagyonát annak céljaira kapott összegek, adományok, a társulati bevételek, jövedelmekből befolyt összegek, továbbá ingatlanok és ingóságok jelentik.
b) A Társulat bevételei: a Társulat tagjai által befizetett tagdíjak, adományok, a társulati rendezvények díjai, a társulati kiadványok eladási ára, továbbá a Társulat ingatlan, ingó és pénzbeli vagyonának hozadékai, valamint a Magyar Tudományos Akadémia által nyújtott támogatás.
A Társulat felszerelésének kiegészítésére, tervezett programjainak támogatására, működési feladataira a lehetséges pályázatokon részt vesz.
c) A Társulat vagyonát és bevételeit a fennálló, a társulatokra és egyesületekre vonatkozó jogszabályok szerint kell kezelni.
d) A Társulat külső – szponzorok által történő – támogatásának megkönnyítésére alapítványt hozhat létre. Az alapítvány célja a társulati tevékenység támogatása. Az alapítvány élén kuratórium áll, amelynek elnöke a mindenkori elnök, hivatalból tagjai az alelnökök és a főtitkár, további öt tagot a választmány választ a vezetőség, a választmány, a tagok és a szponzorok (alapító tagok) sorából. A kuratórium nem állandó tagjainak számát a választmány kibővítheti. A kuratórium tagjait a 3 évi ciklusnak megfelelően kell megválasztani.
II. fejezet
A Társulat tisztikara
12. §
26. Elnök
két alelnök
főtitkár
3 (három) régészeti, 2 (két) művészettörténeti, 1 (egy) búvárrégészeti szaktitkár és
2 (két) műhelyvezető
titkár
altitkár
Pénztáros (gazdasági ügyintéző)
3 (három) tagú számvizsgáló bizottság
27. Az elnök, az alelnökök, a főtitkár, a titkár, az altitkár, 6 (hat) szaktitkár és
2 (két) műhelyvezető alkotják a Társulat vezetőségét, a vezetőség a Társulat igazgatási ügyeiben az elnököt vagy annak helyettesét támogatja; az elnök irányító tevékenysége során a vezetőséget a szükséghez képest meghallgatja. A vezetőség üléseire az elnök szükség szerint a választmány vagy a tagság egyes tagjait is meghívhatja.
13. §
28. A Főtitkár a Társulatot az elnök mellett hivatalos vonatkozásban képviselheti.
A Társulat tisztikarát – a pénztáros kivételével – a Társulat tagjai közül háromévenként a közgyűlés választja. A tisztikar tagjai a számvizsgáló bizottság kivételével a választmánynak hivatalból tagjai.
14. §
29. Vezetőség
A Vezetőség a feladatok szerint, legalább negyedévenként ül össze a végzett munka áttekintésére, a soron következő feladatok, a társulati tervek, rendezvények megbeszélésére, a választmányi ülések és a közgyűlés előkészítésére, illetve az e szervek elé kerülő ügyek megvitatására. A vezetőségi ülésekről a titkár jegyzőkönyvet készít, amelyet a következő ülésig az elnök és a főtitkár láttamoz.
15. §
30. Elnök
a) A Társulat élén az elnök áll, aki azt hivatalos vonatkozásokban képviseli és az alapszabályokban meghatározott módon irányítja.
b) A Társulat jogszabályos intézkedéseit a főtitkárral, kivételes esetekben a vezetőség által kijelölt tagjával kiadványozza.
c) Összehívja a közgyűléseket, a választmányi és vezetőségi üléseket, a Társulatot érintő egyéb megbeszéléseket és azokon elnököl. A felolvasó- és vitaüléseket – megosztva az alelnökökkel, a főtitkárral és a szaktitkárokkal – vezeti.
A tagok egyenlő arányban megoszló szavazatai esetén az elnök dönt.
A tagok egyenlő arányban megoszló szavazatai esetén az elnök dönt.
d) A választmány által jóváhagyott költségvetésből utalványozási joga az évi költségvetés 1/12-ét kitevő összegre terjed ki. Ennél nagyobb összeget, a költségvetés 1/4-ét meg nem haladó összegig a főtitkárral együttesen utalványozhat.
e) A Társulat pénztárát, gazdálkodását bármikor ellenőrizheti. Jogában áll a Társulat bármely tisztségviselőjének, alkalmazottjának, vagy szervének tevékenységét bármely időpontban megvizsgálni.
f) Távolléte esetén helyetteséül az egyik alelnököt jelöli ki.
16. §
31. Alelnökök
a) A Társulatnak egy régészeti és egy művészettörténeti alelnöke van. Ügykörüknek megfelelően a Társulat régészeti, illetve művészettörténeti tevékenységét felügyelik. A vezetőség által meghatározott feladatokban a Társulat képviseletében eljárnak.
b) A művészettörténeti alelnök felelős a Henszlmann Lapok, illetve annak – elektronikus – utódkiadványa szerkesztéséért és megjelentetéséért.
17. §
32. Főtitkár
a) Az elnökkel és az alelnökökkel egyetértésben intézi és irányítja a Társulat folyó ügyeit, adminisztrációját, alkalmazottainak tevékenységét, beleértve az egyes feladatokra létrehívott munkacsoportokét is.
b) A Társulat nevében a munkáltatói feladatokat ellátja. A nem választott alkalmazottakat felveszi, kinevezi, munkaviszonyukat a fennálló rendeletek szerint megszünteti, munkakörüket meghatározza, tevékenységüket folyamatosan ellenőrzi az önkéntes segítők munkájával együtt.
c) Az elnök a társulati költségvetés 1/12-ed részét meg nem haladó összeg erejéig utalványozási joggal felruházhatja. Ennél nagyobb összeget, a költségvetés 1/4-ét meg nem haladó összegig az elnökkel együttesen utalványozhat.
d) Folyamatosan felügyel a Társulat anyagi ügyeinek vitelére. A pénztárossal és a titkárral összeállítja a költségvetést, annak biztosítása, a póthitelek ügyében az Akadémia illetékes osztályaival, a támogató intézményekkel rendszeres kapcsolatot tart.
e) A Társulat munkájáról évi beszámolójelentést készít, amely jóváhagyásra a közgyűlés elé kerül.
18. §
33. Titkár
a) A főtitkár irányításával intézi a Társulat ügyeit.
b) Szervezi a vezetőség által meghatározott és az éves, féléves tervbe felvett programokat: a társulati előadásokat, konferenciákat, vándorgyűléseket, előkészíti a vezetőségi és választmányi ülések meghívóit, az emlékérmekkel kapcsolatos érdemi tennivalókat.
c) A vezetőségi, választmányi ülések és a közgyűlés jegyzőkönyvét vezeti.
d) Intézi a Társulat propagandatevékenységét. Kapcsolatot tart a rádióval, TV-vel, a sajtóval.
e) A vezetőségi üléseken tájékoztatást ad az elmúlt ülés óta végzett munkájáról, kapott feladatai állásáról.
34. Altitkár
a) A Társulat adminisztrációját az altitkár végzi: a levelezést (az elnök, illetve a főtitkár aláírásával), az irodai ügyvitelt, és a tagsággal való kapcsolattartást.
b) Lebonyolítja a vezetőség által meghatározott programokat: a társulati előadásokat,
konferenciákat, vándorgyűléseket (terem, vetítés biztosítása, meghívók
kiküldésével) és az emlékérmekkel kapcsolatos adminisztratív tennivalókat.
19. §
35. Szaktitkárok és műhelyvezetők
a) A Társulat szakmai tevékenységét elsősorban a szaktitkárok szervezik. A Régészeti Szakosztály munkáját 3 (három), a Művészettörténeti Szakosztály munkáját 2 (két), a Búvárrégészeti Szakosztály munkáját 1 (egy) szaktitkár irányítja, továbbá az Acheometriai Műhely és a Digitális Műhely munkáját 1-1 (egy-egy) műhelyvezető irányítja, akik a feladatokat megosztják egymás között.
b) Az évi, félévi munkatervek összeállítása során javaslatot tesznek az előadásokra, konferenciákra, a vándorgyűlések – nem helybeli – előadóira. A jóváhagyott programok szakmai előkészítését végzik (az előadókkal kapcsolatot tartanak és az előadások lebonyolítását irányítják). A Henszlmann Lapok, illetve a társulat honlapjaszámára az előadások összefoglalásait megszerzik.
c) A vezetőség egy-egy szaktitkárt,illetve műhelyvezetőt bíz meg a következő feladatok ellátásával:
1. A társulati kiadványok ügyei (a két folyóirat szerkesztőségével való kapcsolattartás, a társulati közlemények koordinálása, stb.).
2. A társulati emlékérmek ügyei, a Henszlmann-díj kuratóriumával kapcsolatos ügyek.
3. A Társulat külföldi kapcsolatainak ügyei, külföldi vendégelőadók meghívásával, itt-tartózkodásával kapcsolatos ügyek, a rokon társulatokkal való együttműködés intézése.
1. A társulati kiadványok ügyei (a két folyóirat szerkesztőségével való kapcsolattartás, a társulati közlemények koordinálása, stb.).
2. A társulati emlékérmek ügyei, a Henszlmann-díj kuratóriumával kapcsolatos ügyek.
3. A Társulat külföldi kapcsolatainak ügyei, külföldi vendégelőadók meghívásával, itt-tartózkodásával kapcsolatos ügyek, a rokon társulatokkal való együttműködés intézése.
d) A szaktitkárok és műhelyvezetők évente beszámolót készítenek a Társulat régészeti és művészettörténeti tevékenységéről.
20. §
36. Szerkesztők
A Társulat költségvetéséből, pártoló tagok támogatásából megjelenő kiadványok szerkesztési munkáinak elvégzésére a vezetőség javaslatára a választmány szerkesztőt jelöl ki, akinek megbízatása a ciklus 3 évére terjed ki. A szerkesztő felelős a kiadvány határidőre történő megjelentetéséért, színvonaláért és tartalmáért.
Azoknál a tudományos folyóiratoknál, amelyeknél a Társulat a lapgazda szerepét tölti be, a szerkesztőt a közgyűlés választja 3 éves időtartamra. A közgyűlés jóváhagyása abban az esetben is szükséges, ha a szerkesztő megbízását a Társulattól és az illetékes akadémiai bizottságtól kapja. A szerkesztő anyagi és fegyelmi szempontból a lapgazda felügyelete alatt áll.
21. §
37. Pénztáros
a) A Társulat alkalmazottja, a főtitkár felügyelete alatt.
b) A Társulat vagyonát anyagi felelőssége mellett a gazdálkodó szervek pénz- és vagyonkezelését meghatározó szabályoknak megfelelően kezeli.
c) Összeállítja a Társulat évi költségvetését, a jóváhagyott költségvetés végrehajtásáról gondoskodik.
d) Elkészíti az évi zárszámadást és a vagyonkimutatást, amelyet a közgyűlés elé terjeszt.
22. §
38. Számvizsgáló Bizottság
A Társulat felügyelő szerve a Számvizsgáló Bizottság, a Társulat gazdálkodását felügyeli.
A közgyűlés háromtagú Számvizsgáló Bizottságot választ, amely tagjai sorából elnököt választ.
a) a SzVB ügyrendjét maga állapítja meg, tevékenységéért a közgyűlésnek felelős
b) évente legalább egyszer ülésezik, az ülések nyilvánosak, az üléseket az elnöke hívja össze írásban az ülést megelőző 15 nappal, a helyszín, időpont és napirend megjelölésével.
c) az SzVB ülése akkor határozatképes, ha azon az elnökségi tagok 50%-a + 1 fő jelen van.
d) az SzVB határozatait a jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza, nyílt szavazással, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
39.1. A Számvizsgáló Bizottság feladata:
a) a Társulat működésének és gazdálkodásának ellenőrzése.
b) az éves mérleg felülvizsgálata és véleményezése,
c) a gazdálkodás szabályszerűségének, az előirányozott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata,
d) a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése,
e) a vezető tisztségviselőktől jelentés, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatás vagy felvilágosítás esetleges kérése, továbbá a Társulat könyveibe és irataiba való esetleges betekintés, ill. megvizsgálás.
e) a Társulati vagyon kezelése és megóvása érdekében a szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése.
39.2. A Számvizsgáló Bizottság tagja a Társulat elnökségi ülésén tanácskozási joggal részt
vesz.
39.3. A Számvizsgáló Bizottság köteles az intézkedésre jogosult közgyűlést tájékoztatni és
annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a Társulat működése során olyan jogszabálysértés vagy a Társulat érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult közgyűlés döntését teszi szükségessé
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel
39.4. Az intézkedésre jogosult közgyűlést a Számvizsgáló Bizottság indítványára – annak
megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő
eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására a felügyelő szerv is jogosult.
39.5. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges
intézkedéseket nem teszi meg, a Számvizsgáló Bizottság köteles haladéktalanul
értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
39.6. A Számvizsgáló Bizottság tagjainak összeférhetetlensége
Nem lehet a Számvizsgáló Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) az elnökség elnöke vagy tagja,
b) a Társulattal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a Társulat cél szerinti juttatásból részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a) - c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
23. §
40. Alkalmazottak
A vezetőség egyes feladatok intézésére meghatározott, vagy határozatlan időre külön alkalmazottakat fogadhat fel (pl. technikai szerkesztő), vagy valamilyen igazgatási feladattal arra vállalkozó tagját megbízhatja. Ilyen ügyintézői számára – ha a költségvetés lehetővé teszi – díjazást is megállapíthat.
III. Fejezet
24. §
41. Választmány
a) A Választmány legalább 30, legfeljebb 42 tagból áll. Tagjait a Társulat tagjai közül 3 éves megbízatással a tisztújító Közgyűlés választja.
b) A Szakosztályok és a Műhelyek a választmányba 1-1 (egy-egy) tagot delegálnak. A választmányi tagok megbízatása ebben az esetben is – a társulati tisztújítások részeként – 3 éves időszakra szól.
c) A Társulat tisztikara hivatalból tagja a választmánynak.
d) A választmányt az elnök szükség szerint, de évenként legalább kétszer összehívja, annak ülésén elnököl. A választmány egyharmadának írásbeli kívánságára az elnök köteles a választmányt összehívni.
e) A választmány ülésének időpontját, napirendjét, tanácskozásainak módját az elnök határozza meg. A választmány erre nézve ügyrend hozatalát határozhatja meg. Az elnök a választmány ülésének tárgyát annak tagjaival írásban előre közli. A választmány olyan indítványokat is megtárgyalhat, amelyek az ülés napirendjén nem szerepelnek. Ebben az esetben azok tárgyát legalább 3 nappal előbb írásban be kell nyújtani a főtitkárhoz.
f) A választmány tagjai 50%-ának jelenléte esetén határozatképes. Határozatképtelenség esetén a választmányt 15 napon belül újra össze kell hívni. Ebben az esetben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.
g) A választmányi ülésről a titkár jegyzőkönyvet vezet. Ez a jelenlévők névsorát és az ülés tárgyainak, határozatainak tartalmát foglalja magába A jegyzőkönyvet az elnök és két felkért választmányi tag hitelesíti.
h) A számvizsgáló bizottság tagjai a választmányi üléseken szavazati jog nélkül részt vehetnek.
i) A választmány egyes kérdésekben az elnök indítványára nyílt vagy titkos szavazás útján, egyszerű szótöbbséggel dönt.
j) A választmány döntéséről a főtitkár az érdekelteket írásban értesíti.
k) A választmány határozata ellen bármely társulati tag a főtitkár útján a közgyűléshez fellebbezhet.
l) A választmány hatékony működéséhez elengedhetetlen a tagok aktív részvétele a választmányi üléseken. Azok a választmányi tagok, akik megválasztásuk ciklusában egyetlen ülésen sem vesznek részt, a következő ciklusban nem jelölhetők a választmányba.
m) A választmány hatásköre:
1. A főtitkár javaslata alapján határoz az új társulati tagok felvétele, törlése, kizárása ügyében.
2. Megállapítja a társulati tagdíj összegét.
3. Határoz a Társulat vagyoni ügyeiben, kivéve a közgyűlésre tartozó ügyeket.
Dönt az évi költségvetés 1/4-ét meghaladó összegek ügyében.
3. Határoz a Társulat vagyoni ügyeiben, kivéve a közgyűlésre tartozó ügyeket.
Dönt az évi költségvetés 1/4-ét meghaladó összegek ügyében.
4. Háromévenként megválasztja az alapítvány kuratóriumának nem állandó tagjait.
5. A főtitkár előterjesztésére megállapítja a Társulat évi munkatervét.
6. Meghallgatja a társulati kiadványok szerkesztőit és beszámolóik alapján
5. A főtitkár előterjesztésére megállapítja a Társulat évi munkatervét.
6. Meghallgatja a társulati kiadványok szerkesztőit és beszámolóik alapján
állást foglal a teendőkről.
7. A vezetőség előterjesztésére megállapítja a tudományos előadások rendjét.
8. A vezetőség előterjesztésére dönt a társulati kitüntetésekre vonatkozó, a
közgyűlés elé kerülő javaslatról.
9. Meghatározza az évi rendes közgyűlés idejét, programját, dönt a
vándorgyűlés programjáról.
8. A vezetőség előterjesztésére dönt a társulati kitüntetésekre vonatkozó, a
közgyűlés elé kerülő javaslatról.
9. Meghatározza az évi rendes közgyűlés idejét, programját, dönt a
vándorgyűlés programjáról.
10. A Társulat munkatervének megvalósításához bizottságokat,
munkacsoportokat hozhat létre, vagy egyes tagokat e feladatok elvégzésével
megbízhat. A megbízásokról beszámolót kérhet.
munkacsoportokat hozhat létre, vagy egyes tagokat e feladatok elvégzésével
megbízhat. A megbízásokról beszámolót kérhet.
n) A közgyűlés számára fenntartott kérdésekkel a választmány csak előkészítő megbeszélést folytat, határozatot nem hozhat, kivéve a három éves választási cikluson belül adódó rendkívüli helyzeteket. A közgyűlésen sorra kerülő választás előkészítésére és lebonyolítására a választmány 3 tagú jelölőbizottságot választ.
IV. Fejezet
25. §
42. Közgyűlés
a) A Társulat évente egy alkalommal rendes közgyűlést tart.
b) A közgyűlés a Társulat legfőbb testületi szerve.
c) A közgyűlésen a Társulat minden tagja részt vehet, azon indítványozási, tanácskozási és szavazati joga van.
d) A közgyűlésre valamennyi tagnak legalább 8 nappal előbb írásbeli meghívót kell küldeni, a gyűlés helyének, időpontjának és napirendjének feltüntetésével.
e) A közgyűlésen az elnök elnököl.
f) A közgyűlés olyan indítványokat is megtárgyalhat, amelyeket valamely tag, a tagok egy csoportja az elnöknél, vagy a főtitkárnál legalább 15 nappal korábban írásban benyújt.
g) Rendkívüli közgyűlést az elnök, vagy a választmány hívhat össze. A tagok egyharmadának írásbeli kívánságára a rendkívüli közgyűlés összehívandó. A meghívón a tárgy tüzetes megjelölése szükséges.
h) A rendes és a rendkívüli közgyűlés akkor határozatképes, ha tagjainak legalább fele jelen van.
i) Határozatképtelenség esetén a közgyűlést 15 napon belül újra egybe kell hívni. Ebben az esetben az a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes.
j) A közgyűlés alapszabály-módosítás, más társulattal való egyesülés, a Társulat felosztása kérdésében a jelenlévők kétharmados többségével dönt. Minden más esetben a közgyűlés egyszerű szavazattöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén a közgyűlés elnökének szavazata dönt. Választás során az egyenlő szavazatot elértek között sorshúzás határoz. Személyi kérdésekben a szavazás titkos, egyébként annak módját az elnök előterjesztésére a közgyűlés állapítja meg.
k) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely a jelenlévők névsorát, a közgyűlés lényeges mozzanatait, a hozott határozatok teljes szövegét tartalmazza. A hitelesítést az elnök és az általa felkért két jelenlévő tag végzi.
l) Az évi közgyűlés tárgysorozatának tartalmaznia kell:
1. a főtitkár évi jelentését a Társulat működéséről
1. a főtitkár évi jelentését a Társulat működéséről
2. a számvizsgáló bizottság jelentését
3. a közhasznúsági jelentést
4. a beszámolójelentést az elmúlt évi gazdálkodásról és az évi költségvetés
előterjesztéséről
5. a tagok írásban bejelentett indítványainak megtárgyalását
5. a tagok írásban bejelentett indítványainak megtárgyalását
m) A közgyűlés elé tartozik továbbá:
1. az alapszabályok módosítása
2. a Társulat feloszlása esetén a vagyon-hovatartozás kérdése
3. felhatalmazás szerződések kötésére, a Társulat vagyonát érintő jogügyletek jóváhagyása
4. a választmány javaslata alapján a társulati érmék odaítélése, tiszteleti tagok választása
1. az alapszabályok módosítása
2. a Társulat feloszlása esetén a vagyon-hovatartozás kérdése
3. felhatalmazás szerződések kötésére, a Társulat vagyonát érintő jogügyletek jóváhagyása
4. a választmány javaslata alapján a társulati érmék odaítélése, tiszteleti tagok választása
n) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
1. a Társulat működése, általános irányelveinek meghatározása, a Társulat létét érintő valamennyi alapvető kérdés megtárgyalása és azokban döntés hozása
2. a tisztikar és a választmány tagjainak megválasztása
3. a főtitkár beszámolójának meghallgatása alapján a Társulat működésének megvitatása, a tisztikar részére a felmentés megadása
4. a választmány, vagy a tisztikar határozatai, intézkedései ellen benyújtott fellebbezések, észrevételek felett való végső döntés
5. a tagság indítványainak megtárgyalása
o) A közgyűlésen 3 évenként sorra kerülő választások előkészítését és lebonyolítását a választmány által választott 3 tagú jelölőbizottság végzi.
1. A jelölőbizottság a tagok véleménye alapján állítja össze a tisztikar és a választmány javasolt névsorát. Egy-egy tisztségre több személy is javasolható, akik a listára abc sorrendben kerülnek. A választmány megüresedett helyeire egyharmaddal több jelölt állítandó.
2. A választást a jelölőbizottság elnöke vezeti. A lista ismertetése után a közgyűlés bármely tagja további nevet, neveket javasolhat. A közgyűlés dönti el, hogy e javaslatok a listára kerüljenek-e.
3. A választás titkos szavazással történik. Az összesítés után az eredményt a jelölőbizottság elnöke hirdeti ki.
V. Fejezet
26. §
43. A Társulat működése
a) A Társulat tudományos és ismeretterjesztő tevékenységét előadások, tudományos ülésszakok, tanulmányi kirándulások, vándorgyűlések, kiadványok megjelentetése, pályázatok kiírása, kutatások, egyetemi hallgatók és kezdő szakemberek támogatása útján valósítja meg.
b) Tevékenységének évi rendjét, az évi munkatervet a vezetőség a választmány jóváhagyásával alakítja ki.
c) Az előadások a Társulat tevékenységi körébe tartozó tudományágak új eredményeinek közzétételét célozzák. Ennek érdekében a Társulat rendszeresen meghív a kutatásban számon tartott külföldi kutatókat, a kutatás áttekintése érdekében évente a fontosabb ásatásokról külön ülésszakot rendez, időnként előadás, vagy ülésszak formájában tájékoztatást ad a fontosabb intézmények (országos múzeumok, akadémiai intézetek, a kulturális örökségvédelmi hivatal) tevékenységéről, eredményeiről. Ugyanezt a célt szolgálják az évente tartott vándorgyűlések, amelyek a helyi kutatások, múzeumok, műemlékek megismerését, új eredményeik közlését szolgálják.
