Jakucs János: A középső neolit festett kerámia kutatása a Felső-Tisza-vidéken
című pályamunka értékelése:
Jakucs János egy földrajzilag jól definiálható terület régészeti korszakának bemutatására vállalkozott. A dolgozat olvasása közben kiderül, hogy a címben megjelölt egységes földrajzi terület sem a régészeti kutatásban, sem az adott régészeti korszakban nem egységes. Külön érdeme a dolgozatnak, hogy megkísérli – és sikeresen végre is hajtja – négy érintett ország (Magyarország, Románia, Szlovákia és Ukrajna) elmúlt 70 évének kutatását, kutatástörténetét bemutatnia és az eltérő terminológiai használatot összeegyeztetnie. Az előbbiek fényében a dolgozat nagy része kutatástörténeti áttekintés, mely első pillanatra megkérdőjelezheti a téma eredetiségét, ám a célul kitűzött téma megértéséhez feltétlenül szükséges. A dolgozat végeredménye, újdonsága pontosan ezen kutatástörténeti fejleményekre alapoz ezért ennek részletes bemutatása szakmailag indokolt és igen fontos. A célt világosan kifejti, a cím pontosan fedi a tartalmat.
A dolgozat felépítése klasszikus. A bevezetésben érthetően tisztán kifejti a festett kerámia kutatásának fontosságát. A második fejezetben a témához szorosan kapcsolódó általános neolit kutatás jelenlegi állását mutatja be. A harmadik fejezet foglalja magában részleteiben és egyértelmű megfogalmazásban a már említett 4 ország ezen témában megjelent szakirodalmának ismertetését és értékelését. Külön érdeme a műnek, hogy a száraz, akár még unalmasnak is mondható kutatástörténet bemutatása nem öncélú és minden alkalommal a dolgozat célkitűzésének szempontjából értékelő, értelmező. A záró fejezetnek – konklúzió – íve és lendülete van. A dolgozat mintegy egy harmadát kitevő részben a szerző kifejti saját kutatásán alapuló eredményeit, melyek szervesen épülnek a korábbi fejezetekben elhangozott megállapításokra.
A dolgozat kiváló ismertetése és összefoglalása a címben megjelölt tér- és időbeli témának. Szakirodalmi ismerete mind a négy országra kiterjedően alapos, annak használata példaértékű. A 29 oldalas dolgozatnak mintegy felét a használt szakirodalom felsorolása teszi ki. Két apróbb technikai észrevétel: sajnálatos, hogy a dolgozatnak a fedőlapot követően nincs tartalom jegyzéke, valamint, hogy néhány leütési hiba bent maradt a szövegben. Néhány további megjegyzéssel szeretném a leendő szerző figyelmét felhívni, amivel a munkát kiegészítve, azt még jobbá teheti. A szövegben és a lábjegyzetben is említett önálló természettudományos vizsgálatot közlő cikk hivatkozása kimaradt az irodalomjegyzékből. Ugyanakkor az abban említett és arra hivatkozott vizsgálatok és eredmények egy-két gondolattal történő kontextusba helyezését hiányolom a szöveg releváns részeinél. Hiszen nagyon fontos eredmény és a konklúziót is befolyásoló adat, hogy a fekete ún. bitumenes festés nem egységes az emlékanyagban és, hogy az ásványi alapú bitumen mellett fakéreg kátrányt is használtak, mely így a kerámiadíszítés technikáját is elkerülhetetlenül megváltoztatta. A dolgozat olvasása közben többször hiányoltam rajzos táblákat. A tárgyalt emlékanyag igen látványos, s miután egymástól elérő csoportok azonosítása az eltérő kerámiadíszítéseken is alapul sajnálatos és a dolgozat vizuális értékét növelte volna néhány kerámia érzékletes bemutatása.
A dolgozatot publikálásra érdemesnek tartom és érdemeinek elismeréseképpen az Ad Astra díj odaítélését javaslom.
Budapest, 2012. április 18.
Vicze Magdolna
ősrégészeti szaktitkár